Ujvári Izabella
Sétahelyszínek: Kecskemét és megbeszélés szerint bárhol
Már kamaszkoromban is érdekelt a pszichológia – szerettem meghallgatni a környezetemben élőket, barátaimat, ismerőseimet. Ezek az odafordulások ekkor még tudattalanok voltak, egyszerű szimpátiának gondoltam. Ahogy múltak a középiskolai évek egyre erősödött bennem, hogy segítő szakmával kellene foglalkoznom, de… az élet másfelé sodort, műszaki pályán kötöttem ki. Közlekedésmérnök, mérnök – közgazdász, majd építőmérnöki végzettséget szereztem.
Közben családot alapítottam, gyermekeim születtek és az élet egyre több kihívás elé állított.
Egy mélyrepülést követően jelentkeztem családállító képzésre, amelynek sikeresen elvégzését az Ősök útja szellemi utazás követett. Folyamatosan tanulok, a sétáló coach képzés mellett doromb terapeuta is lettem.
A munkámat szeretem, vezetőként sokat kell az emberekkel törődnöm, amelyet nagy szeretettel teszek. Látom milyen fontos, hogy meghallgassam a problémáikat, az álláspontjaikat, egyáltalán elfogadó figyelemmel forduljak feléjük. Többek között ez inspirált a sétáló coach képzésre történő jelentkezéskor. Mindemelett az életem része a rendszeres túrázás, így e két szenvedélyemet láttam összekötni a sétáló coach képzés során.
Számos önismereti képzésen, elvonuláson és saját élményes önismereti munkában vettem, veszek részt. A természetben lenni és átélni, megtapasztalni az energiákat csodálatos dolog. Ha ezt bárkivel közösen, értő figyelemmel hallgatva még segítséget is tudok adni, az számomra felemelő érzés.
Nem kívánok gyógyítani, sem ítéletet alkotni, nem én akarom mutatni az utat, csupán a jelenlétemmel, odafordulásommal kísérni a klienseket saját útjaikon.
Az én sajátosságom, hogy mindenkinek, mindenkiről írok egy belső forrásból eredeztető verset.
„Halkan szólnak lépteink,
Együtt megyünk az úton.
Már máshol jár a gondolat,
Mely itt legbelül szólalt meg a fák alatt.
Hitem vitt erre az útra, a kíséret,
Mely a legnagyobb figyelmet nem osztja meg.
Hallom a hangot, lelkem minden húrja zeng már,
Figyelem mit mond, ki mellettem jár.
Mérhetetlen a bizalom, hisz rajtunk
Kívül más nem lehet itt már.”